Az utóbbi időben eléggé lemaradtam a MovieAddicts.hu-n megjelenő kritikáim megosztásával, pedig volt köztük olyan film, aminek megéri terjeszteni a hírét.
Ilyen például az Ahol a szivárvány véget ér (azaz a Love, Rosie) című romantikus vígjáték, amely pontosan azokat az elemeket ötvözi, amikért odavagyok (igen, a barátságból szerelem, a könnyed humor és Sam Claflin gödröcskéjének egyvelege:D).
Kevésbé volt jó a Rio, szeretlek című film. Igazából nem is értem, minek próbálkoztam vele - vagyishát azért, mert az előzetese jónak tűnt, az meg, hogy már a New York, szeretlek című csodaalkotást sem bírtam végignézni, cirka öt perccel a film előtt ugrott be...
Láttam még a furán véget érő Timbuktut, a melankolikus A cipőbűvölőt, a szerelmes Sambát, a groteszk Gemma Boveryt, a nagyon brit (és éppen ezért jó) X+Y-t, valamint a kicsit üres Jön Harold!-ot.
Ezek mellett pedig igazán szerencsém volt, amikor moziban, ingyen, premier előtt megnézhettem az egyik nagy szerelmem folytatását: A második Marigold Hotelt, amelyben Maggie Smith-t még annál is jobban megszerettem, mint eddig szerettem. Ami nagy szó.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése