A következő címkéjű bejegyzések mutatása: BBC: Doctor Who. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: BBC: Doctor Who. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 20., hétfő

(Who has) The Name of the Doctor?

Mint a hirtelen hévvel összekalimplált hatos-hetes évadleírásomban említettem, a Doctor Who hetedik évadjának zárása rendesen megviselte rajongói idegeimet. Megtudtuk, ki Clara, mit keres mindenhol, sőt már a felvezető monológ eléggé agymeresztően bizsergetős volt. Hogy a River-szál bizsergetéséről ne is beszéljünk.

Moffat igazi cliffhangert csinált, persze, sejtjük, hogy minden rendben lesz, hiszen tudjuk, ki kit fog játszani a november 23-án (TUDJÁTOK, EZ MILYEN MESSZE VAN MÉG?!) esedékes filmben. Ennek ellenére, bár a Clara-szálat megdöbbentően hamar megmagyarázta Moffat (bár esélyes, hogy csak részben, ahogy arra Mrs. Spoiler is utalt), az ember tele van kérdésekkel: az egyik szüli a másikat.


Először is, ki is az az Ollivander… akarom mondani, John Hurt (Ollivander, Mr. Weasley, hamarosan az egész Harry Potter stábot átveszi a Doctor Who :D) által alakított Doktor? Milyen kapcsolatban áll a mostanival? Egy ilyen vén csotrogány fogja játszani Tizenkettest, vagy valami más van a háttérben? Úgy érzem, hamarosan a sorozat végéhez közeledünk… És nem akarom.


Másodszor, Szuflé Lány és Doktorné között mégis milyen kapcsolat van? River telepatikus úton fenntartott egy kommunikációs csatormát Clarával, de ez vajon a későbbiekben is fog funkcionálni, vagy túl töredezett lett? Valahogyan Rivernek még vissza kell térnie, legalábbis ezt engedi sejtetni a rejtelmes „Spoilers” mondat. (Komolyan kikészítesz, Moffat.)

 
Harmadszor, River. Igazából az egész bejegyzést neki szentelném szívem szerint. Kezdjük az objektívebb, tárgyilagosabb résszel. Tehát, bár River elvileg már meghalt és már túlesett a Doktorral való első találkozáson, a kettő közötti részek random sorrendben történnek meg, így kalandozhat jobbra-balra a férjével. Amy-ék búcsúja után azt hittem, gyakrabban fognak találkozni, vagy legalábbis megvan az esélye annak, hogy lássák még élve egymást, hiszen miért épp az lett volna az utolsó? De lehet, tévedtem, mivel itt már csak River visszhangja követi a Dokit. A könyvtárból szó szerint a sírig. Szeretném tudni, ez mégis hogy a fenében lehet, és eddig miért nem volt így, hiszen ezek szerint már a negyedik évad óta visszhang River?!


Ráadásul, az sem derült ki, honnan tudja a Doktor igazi nevét. Két lehetőség van. Az első: River hazudott Amynek a hatodik évad végén, és a Doktor valamikor mégis elárulta a nevét, ha nem is az esküvő alatt, így River ki tudta nyitni a Tardist. A második: River hazudott, hogy a Doktor (neve) ne bukjon le Clara előtt, és nem is ő nyitotta ki az időgépet, hanem Tizenegyes maga. A Doktor neve pedig voltaképpen „Please!”. (Naggyon valószínű.:D)

Másrészről viszont imádtam a Doktor és River jelenetit (na jó, jelenetét) ebben a részben. A Doktor és River kapcsolatának mélysége kezdetben nem elégített ki, jó-jó, River Tizenegyes felesége lett egy alternatív világban, na és? Érzelmek nélkül a Doktornak az életében ez is csak egy taktikai lépés, amit meg kellett tennie, hogy megmentse a világot. Nem hittem, hogy rajongáson és tiszteleten túl bármit is érez River iránt.

Egészen a mai részig.

Már a nemrég felfedezett minisorozat megmozgatott bennem valamit. A hatodik évad végéhez írtak egy hat részből álló minisorozatot, körülbelül olyan, mint a Pond life, csak nem lett annyira híres, én legalábbis csak most hallottam róla. A címe: Night and the Doctor, mindenkinek kötelező jelleggel ajánlom! Ebben van egy-két aranyos és elgondolkodtató Amy-Doki jelenet, és nem egy vicces-pikáns River-Tizenegyes. Megtudhatjuk, milyen éjszakai életet él a Doktor, és egy kicsit jobban beleláthatunk a kalandjaiba Riverrel. Sajnálom, hogy ez kimaradt a rendes sorozatból, így sokkal kerekebb, miért ragaszkodik a Dokihoz River, és miért kezeli úgy, ahogy.

És láthatjuk azt a Doktort, aki utoljára kalandozik Riverrel.



Már itt sejtettem, hogy Tizenegyes nem annyira EQ-szegény, mint mutatja magát, nagyon is szereti Rivert. Persze, már akkor gyanakodhatna erre az ember, amikor a Doki igazi ficsúrként igazgatja a kis csokornyakkendőjét, ha a nejébe fut, vagy hangosan rajong érte, ha azt hiszi, csak egy fiktív karakterről olvas. De a hetedik évad záróepizódja bebizonyítja, hogy ennél még többről van szó. A Doktor egyszerűen képtelen elereszteni Rivert, inkább úgy tesz, mintha nem hallaná[1], ráadásul a csók…



Most először nem River kezdeményezett, és a Doktor nem azért csókolt meg valakit, hogy megmentse őt. Nem volt vészhelyzet, senki sem haldoklott (illetve igen, de ez a csók nem befolyásolta a dolgot), semmilyen tekintetben nem volt rákényszerítve erre a Doktor[2]. Egyszerűen elragadták az érzelmi. Ezzel a csókkal, csupán egy csókkal, mit eggyel, a csókkal, lett teljes River és a Doktor története.

Remélem, Moffat nem pont most akarja lezárni. Hiányozna River Song. Két lábon járó veszély magassarkúban. A Doktor felesége. Végre.


[1] ez lehet arra magyarázat, a néző miért nem tudta eddig, hogy Dr. Song visszhangként az éterben kering


[2] Azt, hogy ez mekkora dolog, az is mutatja, hogy ÉN EGY CSÓKOT ELEMZEK AZ EGYIK BEJEGYZÉSEMBEN.

2013. május 19., vasárnap

Doctor Who: a hatodik és hetedik évad áttekintés, avagy néhány keresetlen szó

Régen hallattam már a hangom Doctor Who terén, ami igencsak meglepő, tekintve, hogy mennyire rajongtam anno az ötödik évadért, majdan Tízes kacsintásáért meg a csini hajáért. Egy időre ugyanis elveszettem a lelkesedésem, a mostani évadzáró (a hetedik szériáé) azonban úgy felpörgetett, hogy izgalmamban mindig félrenyomom a nyamvadt billentyűket, miközben gépelek.

A Doctor Who ötödik évada egyszerűen fenomenális volt, Moffat megmutatta, hogy kell úgy sorozatot írni, hogy a 13 részből csak egy sikerüljön közepesre, a többi mind üssön, ráadásul egy komplex, csavaros történetet adjon, titkokkal (elnézést, spoilerekkel ;)), szerethető karakterekkel, finoman alakuló kapcsolatokkal és humoros jelentekkel. Az ötödik évad valami olyat adott, amit én magam is szívesen írtam volna. Vagy korrektúráztam volna. Vagy szimplán csak a kisujjammal hozzáértem volna a forgatókönyvhöz. Jó, rendben, akkor a szendvicsárus lány leszek, csak hadd vegyek részt a forgatáson!

 
A hatodik évad ehhez képest megdöbbentően gyenge lett, legalábbis az első fele. Valahogyan középszerűek voltak a részek, azóta sem néztem őket újra, pedig a kedvenceimet szerintem láttam már vagy négyszer. A kevésbé kedvenceket meg csak kétszer… De igazán nem is a részekkel volt a baj, hanem a főszállal: River sztorija körülbelül azóta érdekel, mióta megtudtuk, hogy végzi majd abban a bizonyos könyvtárban. A viselkedése alapján valami ütősre számítottam, és Moffat igyekezett is: a River-Pond csavar valami iszonyatosan bonyolultat, ugyanakkor érzelmileg megviselő dolgot produkált, akár csak az időről-időre feltűnő, az időt pont fordítva kezelő történetvezetés. A Doktornak meg végre lett egy igazi családja.

De, de mégsem volt annyira ütős. River viselkedése alapján valami nagyobbra számítottam, valami elementáris kapcsolatra közte és a Doktor között, arra az igazi szerelemre, amit a „The Wedding of River Song” című rész nem adott meg, pedig szerintem minden rajongó erre várt az idegszálaival. Emellett az évadzáró valahogyan összecsapott is volt: a rendes kibontáshoz duplaepizódra lett volna szükség, és bár a „Closing Time” aranyos rész volt, kibírtam volna Craig apává nevelésének története nélkül is.


Persze, a hatos évad sem volt teljesen rossz (mégis csak Moffat keze nyomát viseli), a „Let’s Kill Hitler” című csodát végig röhögtem és bőgtem, a „The girl who waited” megható volt és elgondolkodtató, akár csak a „The God Coplex” – az évad második fele már hozta az elvárt szintet.


 Ezután jött a hetedik évad első fele, melyben az Amy-éktől való búcsú a fő szál. A napokban újranéztem ezt a néhány részt, és bár Amelia Pond haja ilyen hosszan annyira már nem szép, mint rövidebben (ez csak azért fontos, mert imádom a vörös hajú karaktereket, mindig jobban azonosulok velük. Kivéve, ha Arielről van szó. Vannak azok a határok, amiket nem lépek át.), megállapítottam, hogy odavagyok Pondékért. A sorsuk nagyon szomorú, a búcsúepizódjuk majdnem megütötte a Donna által felállított „telebőgök egy vödröt, annyira fáj” szintet, azt pedig külön értékelem az évadban, hogy megmutatta, milyen, ha az ember életében huzamosabb ideig részt vesz a Doktor. Tönkretesz, felőröl, és még sem tudsz kilépni, mert imádod, és ő is imád téged. Tíz év telt el Pondék életéből, majd maga az életük, amikor először láttam a részeket, nagyon sajnáltam őket. Még most is sajnálom, pedig a legnagyobb csoda az életükben mégis csak az volt, hogy „elvesztették a lányukat”. Mert így megismerték Raggedy Mant.


Aztán az évad második felében, a tavasszal együtt megjött Clara. Bevallom, amennyire megszerettem Pondékat, annyira nem tudtam még fél évad után sem érzelmi kötődést kialakítani Clarával. Pedig a története izgalmas és kidolgozott, a személyisége tökéletes: humoros, eszes, titokzatos, talpraesett, ő is felpofozza a Dokit, ha kell, önálló, makacs és józan. (Noha, mintha beleszeretett volna a Doktorba, ti nem így látjátok?) Igazi egyéniség, bölcsészlányos ruhákban piros táskával, és olyan bájos külsővel, hogy Audrey Hepburn majdnem elbújhat mellette. És még mindig hiányzik nekem valami – ami szerintem a Doktorral való kapcsolatában kereshető. Kötődnek egymáshoz és kedvelik egymást, sőt, egymás megmentői, valami mégis hiányzik. Ha rájövök, pontosan mi, kap egy külön bejegyzést, ígérem.


Clara félévadja egyébként megint csak nem volt valami nagy szám, mint a hatos évad első fele. Volt pár eléggé gyenge rész, amikről ordított, hogy bármelyik másik kísérő is megkaphatta volt, szinte bármelyik másik Doktorral, az ilyen töltelékrészek nem tesznek jót a sorozatnak. A Moffat által írt epizódok ellenben nagyon jók voltak, legyen az bármelyik Great Intelligence-es rész, a TARDIS-felfedezős epizód is eléggé erős és izgalmas volt, igazi kerek történettel, valamint Gaimen és Gatiss is eléggé jó epizódokat írt. Így belegondolva csak három epizód volt átlag alatti, valahogyan mégis lesúlyozzák az egész évadot a kollektív memóriámban, fene tudja, miért. Remélem, a nyolcadik évadban Clara jobban a szívemhez nő majd.

Mivel az első részen Rose-zal kell osztoznia, ennek nagy esélye van…

(Jaj, tényleg eléggé keresetlen és kaotikus lett ez a bejegyzés!)

(A hetedik évad zárása River-rajongó lelkemnek külön örömökkel és hatalmas kétségbeeséssel szolgált. Erről részletesebben a következő bejegyzésemben!)

2011. augusztus 15., hétfő

Hogyan nézd a Tízes Dokit?

Érdeklődő barátaim számára íme egy összeállítást arról, mik azok a részek, amiket mindenképpen érdemes megnézni az egyik kedvenc sorozatomból, már ami az első négy (és fél) évad eseményeit illeti. Hiszen hogy lehet egy ilyen klasszikus nélkül élni?

A Kilences Doktort annyira nem ismerem, de hozzá is köthető egy-két rész, amit nem kéne kihagyni, már csak a folytonosság miatt sem. Ez pedig a The Empty Child és a The Doctor Dances című duplaepizód, ami amellett, hogy egy későbbiekben fontos karakter debütálását tartalmazza, hátborzongató, érdekes és ötletes is.
Emellett nem árthat ismerni az évadzáró duplaepizódot is, de ha kihagyod, az sem baj: a folytatáshoz elég annyit tudni, hogy a „Bad Wolf” kifejezés valamilyen veszélyt takar, ráadásul szőke Rose-unkhoz köthető.

És most, csapjunk bele David Tennantba, de azért csak úgy, hogy ne fájjon neki!

A második évad:
Kezdésként nem árthat megnézni a Christmas Invansiont, hogy ráérezzünk a Tízes ízére (már nem csak verjük, harapjuk is… Szegény, szegény Tennant!), és megtudjuk, mi lett a kezével. Amúgy annyira nem jó rész, már csak Rose nyávogása miatt sem, de az utolsó negyed óra és a Doktor pizsamás alakja feldobja.
Ezután jöhet a New Earth, aminek a történet íve szempontjából nincs nagy szerepe, de a karakterek jellemét eléggé kidomborítja, és még jó rész is.
A Tooth and Claw nem maradhat ki, egyrészt Viktória királynő, másrészt egy jövőbeli intézmény miatt.
Ezt követi a School Reunion, melyben feltűnik egy fontos szereplő.
A Rise of the Cyberman és a második része nem kifejezetten nagyon jó, viszont a második évad ívének egyik alappillérét adja.
A The Idiots Latern akár ki is maradhat, utólag is elég megnézni, ha már nagyon Doktor-hiányod van (ami pedig lesz). Nem rémlik, hogy bármilyen fontos mondat vagy jelenet lenne benne.
A The Impossible Planet és The Satan Pit kihagyhatatlan, minden szempontból.
A Love and Monsters: különálló epizód, érdekes elbeszélő móddal. A történésekben semmi szerepe nincs, de emlékezetes rész lesz ám…
A Fear Her emlékeim szerint kihagyható, majd később visszatérhetsz rá, mert azért rossznak nem nevezném. Csak annyira jónak sem.
Az Army of Gosts és Doomsay az évadzáró duplaepizód, értelemszerűen fontos.

A harmadik évad:
A The Runaway Bride-ot ki ne hagyd! Ahhoz túl jó szereplők vannak benne.
A Smith and Jonesban feltűnik egy szereplő, akinek a későbbiek nagy szerepe lesz.
A The Shakespeare Code a kedvenc történelmi személyt felvonultató részem. Illetve, az egyik kedvenc, de mindenképpen a legviccesebb. Vagyis az egyik legviccesebb. Mindenesetre, a Harry Potter rajongóknak egy-két emlékezetes mondatot jelent. A történet íve szempontjából nem annyira fontos.
A Gridlock tartalmaz egy fontos mondatot!
A Daleks in Manhattant és a folytatását akkor nézd meg, ha kíváncsi vagy a Dalekokra. Velük egyedül ezek igazán jók.
A The Lazarus Experimentben megismerhetjük Martha családját és egy fontos ember nevét… Fontos rész!
A 42-t nem árthat látni.
A Human Nature és Family Blood nem része teljesen az egésznek, de ha már kellően sok részt láttál a Doktorral, nézd meg! Érdekes színt ad a jellemének.
A Blink kultusz. Egyedülálló részként is bőven értelmezhető, ennek ellenére legendás mondatokat hagyhatsz ki, ha nem látod. Este nézd!
Az Utopia és a The Sound of Drums, valamint a Last of the Time Lords nagyon fontos részek!
A negyedik évad:
A Voyage of the Damned nem része az „ívnek”, utólag is megnézheted, akkor azonban nézd meg!
A Partners in Crime-t ki ne hagyd! Aranyos, ha rossz a kedved, felvidít.
A The Fires of Pompeii a túl jó rész ahhoz, hogy kihagyd. Emellett fontos is.
A The Planet of the Ood fontos, akár csak az előző, és mélyenszántó. Szójáték, jóslat, érzelmek…
A The Sontaran Stratagem-ben és a folytatásában van egy apró fontos jelenet, de annyira nem lényeges, hogy mindenképpen megnézd ezt a két részt. Nem mintha rosszak lennének, de annyira nem is jók, hogy ne érjenek rá később.
A The Doctor’s Daughter inkább érdekes, mint fontos.
A The Unicorn and the Wasp nem lényeges, de ha szereted Agatha Christie-t, megnézheted.
A Silence in the Library és a Forest of the Dead kötelező duplaepizód, amely a következő Doktor életére is hatással van.
A Midnight is kötelező. Ebben a kiváló pszichológiai alapú részben bepótolhatod azt az ívre való utalást, amit a The Sontaran Stratagem esetén kihagytál.
A Turn Left: fontos, utaltak is rá.
A The Stolen Earth és a Journey’s End nagyon fontos duplaepizód. Emellett megható is.
A négy és feledik évad:
A The Next Doctor érdekes, izgalmas, humoros, de a nagy ívnek nem a része.
A Planet of the Dead ellenben igen, bár annyira nem jó, mint az előző.
A The Waters of Mars nagyon fontos, és kifejezetten jó is. Tovább árnyalja az amúgy sem egyszerű Doktorunk jellemét.
A The End of Time című évadzáró duplaepizód a pont az „i”-n.
Tehát, az ív szempontjából nagyon fontos részek, a kifejezés szoros értelmében: Tooth and Claw, School Reunion, Rise of the Cyberman, The Impossible Planet, Army of Gosts, Gridlock, The Lazarus Experiment (vagy a 42), Utopia, The Fires of Pompeii, The Planet of the Ood, Silence int he Librarym Midnight, Turn Left, The Stloen Earth, Planet of the Dead, The Waters of Mars, The End of Time. (Ahol az van kiírva, hogy „To be continued”, értelemszerűen több részes…)
Azok a részek, amiket „büszkén mutogatok”: Love and Monster, The Runaway Bride, The Shakespere Code, Human Nature, Blink, Partners in Crime, The Fires of Pompeii, The Planet of Ood, Silence int he Library, Midnight, Turn Left, The Stolen Earth, The Next Doctor, The Waters of Mars és The End of Time. Egyszerűen briliánsak!

A Nagy Doctor Who Áttekintés – A 4,5. évad

Mert bizony van ilyen is. A Tízes és a Tizenegyes Doktor közti átmenetet egy öt részes évad előzi meg, amit a negyedik évad speciális részeinek neveztek ki. Az elsőt karácsonykor, a másodikat húsvétkor, a harmadikat ősszel, a negyediket a következő karácsonykor, az ötödiket pedig Újév napján adták le. Lássuk, mit alkottak!
The Next Doctor: a Doktor idei karácsonyát kénytelen egyedül tölteni, míg az 1800-as években Doktorért nem kiált egy nő… És fel nem tűnik egy másik férfi, aki azt állítja magáról, hogy ő a Doktor.
Kategória: Humor.
Skála: 4,5.
Kategória: Megható.
Skála: 3.
Ismert színész: David Morrissey (BBC-s Értelem és Érzelem, A másik Boleyn lány) és Dervla Kirwan (BBC-s Casanova).
Planet of the Dead: a sorozat 200. részében a Doktor a 200-as buszra száll, hogy aztán utastársaival, köztük egy körözött bűnözővel egy másik bolygón találja magát…
Kategória: Humor.
Skála: 3,5.
The Waters of Mars: a Doktor teljesen új oldalát ismerhetjük meg… Nagyon emberi, de másképp, mint a Martha melletti duplaepizódban. Emellett ijesztő is rendesen, érdemes megnézni.
Kategória: Rémisztő.
Skála: 4,5.
Kategória: Érzelmes.
Skála: 4,5.
Ismert színész: Lindsay Duncan (Lost in Austen, Napsütötte Toszkána).
The End of Time: a befejező duplaepizód, mely nagyszabásúan zárja le a Tízes életét. A „Négyszer fog kopogni”-szálat nagyon jól megoldották.
Kategória: Megható.
Skála: 4,5.
Ismert színész: Timothy Dalton (Üvöltő szelek, Scarlett, Vaskabátok – amennyiben nem láttad, nézd meg most!).

2011. augusztus 13., szombat

A Nagy Doctor Who Áttekintés 4. – A negyedik évad

Elérkeztünk a kedvenc évadomhoz – már, ami a Tízes Dokit illeti. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legjobban szeretett kísérőm tűnik fel, fergeteges poénokat, tüzes vitákat, és felejthetetlen pillanatokat okozva.
4.00: Christmas Special: Voyage of the Damned: az előző évad meghökkentő zárójelenetének („What?!”) folytatása, melyben a Doktor a felső tízezer karácsonyi szórakozásába csöppen.
Kategória: Megható
Skála: 3.
Kategória: Humor.
Skála: 3.
Ismert színész: Kylie Minogue. Na jó, ő nem színészként i
smert nálunk, ettől függetlenül a karaktert bájosan hozza.
4.01: Partners in Crime: egy ismerős újra feltűnik… Nagyon aranyos rész – szó szerint, arra mentek rá, hogy a „rosszak” minél cukibbak legyenek. Emellett tele van humoros párbeszédekkel és egy kis helyzetkomikummal. Délutáni kikapcsolódásnak tökéletes!
Kategória: Humor.

Skála: 5.
4.02: The Fires of Pompeii: ókori karakterek, melyek nem sokban térnek el a mai emberektől, a vallás követőire tett hatalmas befolyása, mely szintén utalhat a mai helyzetre és egy óriási döntéshelyzet, ami megváltoztathatja a történelmet…
Kategória: Humor.
Skála: 5.
Kategória: Megható.
Skála: 3,5.

Ismert színész: a legelőször feltűnő papnőt figyeljétek meg jól: ő Karen Gillan, aki a későbbi évadban csakis idézőjelesen „újjászületik”, és a Doktor mellé szegődik.
4.03: Planet of the Ood: elgondolkodtató, erkölcsi kérdéseket felvető epizód, melyben újra feltűnnek az Oodok (a második vadban már láthattuk őket), de most egy teljesen más szerepben. Végül pedig elhangzik egy jóslat, melynek még nagy szerepe lesz…
Kategória: Megható.
Skála: 4.

Kategória: Rémisztő.
Skála: 2.
Ismert színész: Tim McInnery (101 és 102 kiskutya, illetve a Heath Ledger-féle Casanov
a).
4.04: The Sontaran Stratagem és 4.05:The Poison Sky: egy nem olyan régi ismerős segítséget kér a Doktortól, így ő ott találja magát, ahol legkevésbé szeretné: egy katonai alakulat csapatában. Egy régebbi szereplő életétnek folytatását ismerhetjük meg, és feltűnnek olyan idegenek, akiknek a későbbiekben is lesz némi szerepük.
Kategória: nem igazán tudom besorolni, bocsi!
4.06: The Doctor’s Daugther: Doktort és kicsiny csapatát egy háború kellős közepére viszi szeretett TARDIS-a, ahol rövid időn belül feltűnik a címszereplő – a Doktor lánya is… Bizonyos szempontból aranyos.
Kategória: Megható.
Skála: 2,5.
Ismert színész: Georgia Moffett. Na jó, ő nem ismert, legalábbis nem hazánkban, de érdemes megfigyelni, már csak azért is, mert a valóságban ő a „Doktor” gyermekének anyja. Bi
zony, David Tennant mellette kötött ki, ráadásul az ötös Doktor, azaz Peter Davidson pedig tényleg az apja. Így lehetséges az, hogy a Doktor lányát a Doktor lánya alakítja, aki a Doktor lányának anyja.
4.07: The Unicorn and the Wasp: Agatha Christie rajongóknak kötelező: ebben a részben igyekeztek az összes regényére utalást tenni, és ez, ha maga a nyomozás annyira nem is, feldobja a történetet. Mellesleg azt is megtudhatjuk, Christie miért tűnt el tíz teljes napra…
Kategória: Humor.
Skála: 4,5.
ismert színész: Felicity Jones (A klastrom titka és a Szolgálók című sorozat).
4.08: Silence in the Library és 4.09: Forest of the Dead: a Donna és a Doktor a történelem legnagyobb könyvtárában kalandoznak, ahol a szokásosnál és (a kelleténél) nagyobb a csend… A következő évad szempontjából fontos dupla epizódok!
Kategória: Rémisztő.

Skála: 4,5.
Kategória: Megható.
Skála: 3.
Ismert színész: Talulah Riley – akinek a szülei tudatmódosító szerrel élhettek, mikor ezt a nevet választották – a Keira-féle Büszkeség és Balítélet, St. Trinian’s. Valamint Alex Kingston, aki River Songot alakította, a Vészhelyzetből és a Lost in Austenból.
4.10: Midnight: az egyik kedvenc részem a sorozatban. A Doktor és egy csapat turista a senki földjén ragad buszos utazása során – egy olyan bolygón, ami mégis valakié… Nagyon hatásos rész, tele feszültséggel és pszichológiai vonatkozásokkal. Elgondolkodtató.
Kategória: Hátborzongató. (Nem, nem egyenlő a Rémisztővel.)
Skála: 4,5.
Ismert színész: Colin Morgan (Merlin kalandjai).
4.11: Turn Left: Mi történik, ha a Doktor meghal? Valóra válik egy jóslat… És nem az, amelyikre gondolnál.
Kategória: Megható.
Skála: 4,5.
Kategória: Hátborzongató.
Skála: 4.
4.12: The Stolen Earth és 4.13: The Journey’s End: az évadzáró duplaepizód, melyben nem egy ismerős tűnik fel, és több bolygót is ellopnak. Az eddigiek közül ezek voltak a legnagyobb hatással rám, a végén szó szerint megkönnyeztem.
Kategória: Megható.
Skála: 6.
Kategória: Humor.
Skála: 4,5.
Ismert színész: a Csapat a Torchwoodból és a Sarah Jane Smithől. Jók a BBC-s áthallások, ugye?