2012. január 4., szerda

Sarah Addinson Allen: A csodálatos Waverly-kert, avagy növények és ellentétes személyek


Már nem is tudom, hogyan figyeltem fel Allen könyvére. Lehet, hogy a borító (egyszerűen gyönyörű), na meg a kiadó miatt, lehet, hogy a moly.hu-n olvastam róla kifejezetten jó kritikákat (ott éppen 91%-on áll, ami elég magas). Vagy a kettő együtt. Az elején kicsit féltem is tőle, mivel felnőttekről szól, én meg mostanában a kamaszokra vagyok rákattanva (de csak, mert egyetemistákról nem írnak könyveket – pedig tele vannak lehetőségekkel!). Végül nem kellett csalódnom, magával ragadott. Csak, hogy egy buta szóviccet használjak ki: csodálatos volt.
A történet
A történet egy része viszonylag egyszerű alapanyagokból építkezik. Fogjunk két nővért, Claire-t és Sydney-t. Adjunk hozzájuk eltérő tulajdonságokat: az előbbi legyen zárkózott és elutasító, aki csak a munkájának (jelen esetben ez a főzést takarja) él, az utóbbi pedig legyen nyitott, vagány, nem egy felelőtlen tettel a háta mögött. Mindkettőhöz adjunk egy kis félelmet is: Claire attól retteg, hogy szerettei megint megbántják, míg Sydney gyermekének agresszív apjától. Alapvető fontosságú még egy kiegyensúlyozott kislány, Bay, egy sikeres szökési terv és egy elhagyatott kisváros, ahol mindenki ismer mindenkit.
Éppen ezért kavar nagy port, hogy Sydney visszatér szülővárosába: egy feleség máris arra gyanakszik, hogy első szerelméért, azaz pont az ő férjéért jött (tíz év után, ne röhögtess!), és mindent megtesz, hogy ne sikerüljön Sydney feltételezett terve. Természetes az eddig egyedül élő Claire sem tudja hova tenni a helyzetet, fél magához közel engedni húgát, aki egyszer már otthagyta családját. Ráadásul új szomszédja is szeretne belopakodni a szívébe, és egyik „varázsételével” sem tudja lerázni…

Különlegessége a finom varázslatosság
Itt jönnek képbe a könyv egyedi vonásai. Az összes városlakót körüllengi valamilyen misztikus vonás, szerencsére nem az erőltetett „jósolok kislányom, mert vénasszony vagyok”–módon. Egyszerűen mindenki ért valamihez. Claire a növényekhez, és azok hatásaihoz – erre építi virágzó étkeztetési üzletét. Sydney pusztán a haja alapján kiismeri az embert, ráadásul tökéletes frizurákat készít. Egy vagány és különleges öregasszony, Evanelle mindig akkor és azt adja az embernek, amire szüksége van, legyen az csavarkulcs, aprópénz vagy ágyneműhuzat. (Ráadásul a fiatal férfiak fenekéhez is igencsak ért!) Bay mindennek és mindenkinek pontosan tudja a helyét. Egy almafa pedig megmutatja életed legnagyobb eseményét, akár boldog, akár szörnyű…
Alapvetően rátalálásokról szól a könyv. Béke, szerelem, barátság, hit, bizalom és testvéri szeretet, mindennapi alapanyagok, mégis a legkiválóbb minőségűek. Ezekhez társulnak a különleges tulajdonságok, amik jellegzetes ízt kölcsönöznek a regénynek. Két hajtásra kivégeztem, olvastatja és szeretteti magát.
Kategória: Magánkönyvtárad egyik alapdarabja!

1 megjegyzés :

  1. Ez a könyv tényleg nagyon jó, én is kb két nap alatt olvastam el. Varázslatos és nem az az erőltetett fantasy varázslatos "És most beledobok egy egy csipetnyi békát, meg két evőkanál kaméleonszemet és az nagyon jó lesz...", hanem épp csak annyira, hogy elhiggyem hogy ez a valóságban is lehet. :)

    VálaszTörlés