Elsők és utolsók, avagy könyves tagre reagálok

Az első és az utolsó a könyves életben is meghatározó. De még mennyire! ;)

WildWorld, az egyik könyves blogger, akit nagyon bírok, meghívott, hogy kitöltsem ezt az izét, amit nevezhetünk Elsők&Utolsók Kérdőívének is, mivel pontosan erről szól, csak éppen könyves témában. Amúgy az ötlet tök jó, a kérdőív tetszik, csak éppen arra szeretnélek figyelmeztetni titeket, hogy a memóriám olyan, mint a szita, csak néhány (és meglehetősen véletlenszerűen kiválasztott) dolgot jegyez meg*. Éppen ezért az Elsők a bizonytalanság tengerének vad hullámaiban vergődnek**, de azért megpróbálom felidézni a dolgokat, amennyire csak tudom. Majd azt képzelem, hogy WildWorld fegyvert fog a fejemhez, vagy valami.:D

1. Miről szólt az első blogbejegyzésed? Miről az utolsó?

Ó, én azon nagyon konstruktívan előre gondolkozó bloggerek közé tartozom, akik nem ám bemutatkozással indítottak. Ilyen eszembe sem jutott, azonnal belevágtam a közepébe! Akkor éppen Jane Austen ironikus stílusa meg A mansfieldi kastély hatott rám, arról írtam ömlengést. A kedves olvasók meg majd rájönnek maguktól, miről fog szólni a blogom persze.

Az utolsó (eddig) egy filmes bejegyzés volt, olyan karácsonyi filmekről, amiket ideje lenne leforgatni. Kedves agymenés, amit eredetileg nem is a blogra szántam, de végül itt kötött ki. Az utolsó könyves posztom pedig ezer éve az Elfújta a szélhez kapcsolódott, arról gyűjtöttem össze érdekességeket az írónő születésének évfordulóján.

2. Ki volt az első blogger, akitől olvastál? Ki az utolsó?

Az első szerintem Gigi volt, akinek nagyon bírtam a gúnyos stílusát, és szépen rákattantam a bejegyzéseire. Az utolsó pedig WildWorld, akinek a bejegyzése alapján írom azt a mostanit. ;)

Mondanám, hogy a többi könyves blogger inspirált a sajátom elindítására, de szerintem csak olyan 30%-os arányban, a maradék 70%-ot az állandó pofázási és vélemény megosztási kényszerem számlájára írom. :D Néha ezt a barátaimon élem ki, néha pedig a nagyvilágon. Az utóbbi esetben írok bejegyzést.

3. Melyik volt az első könyv, aminek a megvásárlására emlékszel? Melyik az utolsó?

Ööööm, az első… Na, elérkeztünk a „nem emlékszem tisztán” szekcióhoz, de gyanítom, hogy valamelyik Harry Potterre kapartam össze én is a pénzt, akárcsak WildWorld. Vagy Meg Cabotra, akinek a regényeire totál rákattantam kamaszkoromban. Azt tudom, hogy mindkettőt vettem rendesen, csak azt nem tudom, melyik volt hamarabb.

Az utolsó az Ókori vakáció egy antikvár példánya, mert szeretem az ókori dolgokat (pláne az ókori görög dolgokat) meg szeretek nyaralni, és ókori romokat és szobrokat bámulni, amit sokan nem értenek, de hát mit mondjak, a rejtélyek asszonya vagyok. A könyv egyébként arról szól, hogy Tony Perrottet és felesége bejárják az ókori kirándulások helyszíneit, és Tony megírja kalandjaikat. Beleolvastam, szellemes a stílusa, várom, hogy végig is olvassam az egészet.

4. Melyik volt az első könyv, amit teljesen egyedül olvastál el? Melyik könyvet olvastad utoljára?

Most komolyan? Mit tudom én. Lehet, hogy a Harry Potter, de az is lehet, hogy valamelyik kötelező olvasmány. Mondjuk a Kincskereső kisködmön, ami örökké tartó traumát okozott nekem.

Legutoljára Susan Elizabeth Phillips Latin szerető című könyvét olvastam. Lehet röhögni, amiért felvállalom ilyen címmel.:D De SEP nagyon jó történeteket (is) szokott írni (meg nagyon átlagosokat is). Ez inkább átlagos, de akkor éppen kikapcsolódásra volt szükségem, és arra meg tökéletes. Különben is, Olaszországban játszódott.

El akarok menni Olaszországba.

5. Melyik volt az első disztópia, amit olvastál? Melyik az utolsó?

Nekem is Lois Lowry Az emlékek őre c. regénye volt az első disztópiám. Akkor még nem igazán értettem, miket is fogalmaz meg, 10-12 évesen csak az a trauma maradt meg, hogy az emberek nem látják a színeket. Ez akkoriban nagyon sokkolt. Nagyon. Azóta újraolvastam. Most már az egész rendszer sokkol.:D

Az utolsó? Kiera Cass Párválasztó sorozata, ha friss olvasás kell (nem, nem tetszett különösebben, nem értem ezt a nagy hype-ot, ami körbeveszi, totál elcsépelt az egész, semmi egyedi nincs benne), és a Fecsegőposzáta, ha újraolvasás is számít (ezt persze imádom :3).

6. Mi volt az első paranormál romantikus, amit olvastál? Mi az utolsó?

Az Alkonyattal indult minden. Az első részét nagyon szerettem, a második ellenben akkora traumát okozott (kezdem azt hinni, hogy sok könyv okoz nekem traumát), hogy utána a többit sem olvastam el. De még csak meg sem néztem. Mondjuk Kristen Stewart mimika nélküli arca amúgy sem javított volna az élményen.

Gail Carson Levine Bamarre hercegnői paranormális romantikának számít? Mert akkor az volt az utolsó. Természetfeletti lények végül is vannak benne (bár nem vámpírok meg várfarkasok meg ilyenek), ugyanakkor nem a mi világunkban játszódik. Viszont cuki volt, bár nem annyira, mint nagy kedvencem, az Elátkozott Ella.

7. Melyik volt az első könyv, amin sírtál? Melyik az utolsó?

Szinte biztos vagyok benne, hogy a Kincskereső kisködmön okozott akkor lelki fájdalmat először, hogy bőgjek rajta. Szinte. Nem szabadna azt kis gyerekek kezébe adni.

Az utolsó… nos, hát nem is tudom. Kezdek rájönni, hogy az Utolsókat néha nehezebb felidézni, mint az Elsőket. Filmeken gyakrabban bőgök, biztosan a zene miatt. De legyen a Csillagainkban a hiba. Bár ott is jobban bőgtem a film alatt, a könyv alig csalt a szemembe könnyeket.

8. Melyik volt az első sorozat, amit befejeztél? Melyik az utolsó?

Talán A Gyűrűk Ura, mert annak a vége hamarabb elérhető volt, mint a Harry Potteré. Vagy valamelyik Meg Cabot sorozat, például A mediátor. Bár annak lesz most folytatása, tehát mégsem fejezhettem be. Csalókák ezek a még életben lévő írók.

Simone Elkeles Tökéletes kémia sorozata volt az utolsó befejezett. Szerencsére itt nem annyira kapcsolódnak össze a sztorik, így nem baj, hogy az első részt már ezer éve olvastam, míg az utolsót csak december végén. Nem volt rossz amúgy, kikapcsolódásra tökéletes. Azért SEP ezerszer jobb.:D

9. Melyik volt az első könyv, amit nem tudtál befejezni? Melyik az utolsó?

EGY CSOMÓ KÖNYVET NEM TUDOK BEFEJEZNI. Biztos baj van velem. De az első talán az Északi fény lehetett (igen, hivatalosan is BAJ VAN VELEM, tudom), valahogy nem kötött le, de így felnőttebb fejjel megint nekikezdek majd. Legalábbis ezt mondogatom magamnak.

Az utolsó Dawn Rae Miller Larkstorm – Pacsirta c. könyve, amit alig kezdtem el, elment tőle a kedvem, és vihettem is vissza a könyvtárba, mert lejárt a kölcsönzési idő. Mindig így járok. Kikölcsönzök hat-hét könyvet, és elolvasok egyet, aztán cipelhetem vissza a 10 kilós köteteket. Amióta van ebook olvasóm legalább a cipekedés megoldódott.

Hát, ennyi kérdés volt, remélem, tetszett. Ha igen, és van blogod, Te is vedd át nyugodtan, vagy válaszolj szimplán kommentben, jó buli lesz.:)

***

* Ennek megvan az az előnye, hogy sok minden az újdonság erejével hat rám, akkor is, ha éppen én éltem át pár éve. És megvan az a hátránya, hogy sok minden az újdonság erejével hat rám…

** Bocs az érzékletes képért, beteg vagyok. :D