Brüsszelben szebbnél szebb épületeket találhat az ember,
ráadásul a városnak megvan a maga jellegzetes kultúrája, amely a képregények, az
EU, a tudományok, valamint a pisilés köré épül.
(Nem fontossági, hanem közelségi sorrend következik.)
European Parliament
Az Európai Unió Parlamentjét érdemes felkeresni, ha egy kis
EU-s hangulatra vágysz annak a fővárosában járva. Az Európai Parlament
üléstermét látogatni lehet, az épület mögött pedig egyfajta, modern hangulatú
európai negyed található az ingyenes Parlamentárium nevű, informatív, na meg baromi
hosszú EU-múzeummal.
Palais de Justice
A bíróság épülete ritka szép, még akkor is, ha most éppen
felállványozták. Érdemes bemenni, mivel egyszerű, mégis gyönyörű az épület márvány belseje. Ha pedig az ember megunta a fehér-szürke falakat, a
Palais de Justice előtt lenézhet a város alacsonyabbik részére, és egy ingyenes
üveglifttel le is szállhat oda. (Extra tipp: lent található a Melting pot nevű
kilós turi, ahol néha aranyat találhat az ember!)
Royal Palace és Parc
Royal Palace és Parc
A királyi palotát is érdemes meglátogatni, még akkor is a
királyi család igazából már a sokkal zártabb laekeni Royal Palace lakik.
A palota igazán szép, és július végétől
szeptember elejéig ingyen látogatható. Ha pedig elfáradsz, a mellette lévő nemes egyszerűséggel Parcnak nevezett parkban lepihenhetsz egy kicsit (és a lelkes futókat nézve bűntudatot érezhetsz minden megevett hasábburgonya miatt).
Mont des Arts / Kunstberg
A múzeumok parkja ez a hely, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik
a városra. Az azonban nem mindegy, melyik oldalon mész fel és jössz le: érdemes
mindkettő részét felfedezni, és hol a romantikus fasorok között, hol a nap
formájú, órában gyönyörködve sétálni. Itt van a Királyi Könyvtár, és ennek
közelében található a MIM, azaz a hangszermúzeum; a Szépművészeti múzeum a
Magritte-kiállítással; valamint a királyi palota és kert.
Cathédrale / Kathedraal
A Katedrális Brüsszel egyik legszebb épülete. Tipikus
brüsszeli dolog, hogy az előtte lévő kicsiny zöldterületet is parkosították,
így bár forgalmas utak között található, az ember nyugodtan beleülhet az egyik
kényelmes fanyugágyba, és gyönyörködhet az épület azon
részében, amit lát az előtte álló fáktól.
Aki és ami pisil
Mindenki tudja, hogy Brüsszel egyik híressége és jelképe a Manneken Pis, azaz a pisilő kisfiú. A kisfiúról számtalan legenda kering: az egyik szerint például azt fiatal királyt testesíti meg, aki egy háború során körülbelül kétéves korában saját pisijével űzte el az ellenséget. Vannak ennél valószerűbb mondák is a szobor keletkezéséről: állítólag egy időben súlyos hiány lépett fel egy, a bőrművelés számára nélkülözhetetlen alapanyagból. Azonban a pisiben pontosan ugyanaz az anyag található, mint ez a cucc[1], és a város gyerekei sorban járták és pisilték a bőrkészítők műhelyét, hogy segítsenek. (Vagyis, ha jól emlékszem, pénzt azért kértek érte.) Állítólag ezen borzalmas időszak után hálából emelték a bőrkészítők a szobrot.
Illetve, pottyantották oda, mivel nem egy nagy szoborról van szó, ráadásul nem is az eredeti, 1600-as évekbeli áll az utcán. Azt a városról szóló múzeumba szállították át, a mostanit csak 1965-ben készítették. Szóval, bármennyire is híres, annyira nem nagy szám, kiváltképp, amikor ruha van rajta, és nem is látni a 61 centis fiúcskát. Hogyha viszont mindenképpen érdekel, érdemes felkeresni az összes pisilő szobrot a városban: a fiúnak van egy lánypárja is, Jeanneke Pis, illetve egy kutyája, Het Zinneke.
Grand Place / Gote Markt
A brüsszeli főtér messze az egyik legszebb része a városnak.
Nem véletlen, hogy napközben selfie stick-kel forgolódó turistákkal van tele,
akik a legjobb szögben próbálják lefotózni a fejüket és a mögöttük lévő óriási
épületeket. (Igen nehéz az egész Városházát beleszuszakolni egy képbe.) Éjjel
sokkal hangulatosabb a tér, legalábbis, amikor jó az idő: ilyenkor a helyi fiatalok és turisták jönnek ki, és padok híján a földre ülnek egy-két sörösüveggel
a kezükben hajnalig beszélgetve.
A Grand Place-on lévő épületek amúgy annyira gyönyörűek,
hogy nem tudom elhinni, hogy eredetileg céhházak voltak, olyan társaságoknak
helyet adva, mint a pékek, a bútorasztalosok vagy a zsírkereskedők csoportja!
Bourse / Beurs
Az egyik kedvenc részem a belvárosban a régi Tőzsde épülete,
vagyis inkább az előtte lévő tér, mivel maga az épület nem annyira nagy cucc. Érdemes
azonban körbejárni: mellette található az érdekes Saint Nicholas templom,
aminek az oldalában kis boltok láthatók; néhány étterem például a
hasábburgonyájáról híres Fritland, ahova kajaidőben és igazán éhesen nem
érdemes menni, mert hosszabb lesz a sor, mint a türelmed; előtte pedig a Place
de la Bourse, ahol esténként utcai énekesek produkálják magukat elég sok nézőt odacsalogatva.
Parc Elisabeth és a Basilique
Egy igazán hangulatos sétával közelítheted meg a parkon
keresztül a város bazilikáját, amely jellegzetes, kékes kupoláival a város
másik végéből is látható. Az épület belseje is impozáns, és bár az 5 eurós
kupolába még nem mentem fel, a képek alapján a kilátás is lélegzetelállító.
Église Notre-Dame de Laeken és a helyi temető
A laekeni temető funkciójával ellenére magával ragadó. A
sírok között minduntalan előbukkannak olyan nyughelyek, amelyekhez valamilyen
szobrot készítettek (legutoljára Milánóban láttam ilyet), így egyfajta
történetet mesél el majdnem mindegyik sír. (A történetek nagy részében az esztétika győz a
realitás felett, és fiatal, gyönyörű nőként ábrázolt kilencven éves nénik várják hűen a(z újra-)találkozást immár halott férjükkel.) Ráadásul a temető mellett található Laeken
hatalmas Notre-Dame-ja, amelyért szintén megéri elhagyni Brüsszel
belvárosi részét.
Atomium
Senki sem felejtkezhet el a város nagyobbik jelképéről, a kilenc
gömbből álló, atomot jelképező létesítményről, amelyet az 1958-as Világkiállításra
építettek meg, az akkor jellemző optimista, technológiára épülő jövőképre
utalva. Az Atomiumot eredetileg le akarták bontani a Világkiállítás után, de annyira
megtetszett a népeknek, hogy kiharcolták a megtartását, így az több mint ötven évvel később is áll.
A falak
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése