Dínók, szürrealizmus, gyönyörű, miniatűr házak, abszolút
ismeretlen hangszerek, „ismerni illik” képregények, érdekesen tálalt száraz
információk… Hogy mi a közös ezekben? Az, hogy mind Brüsszelben találhatóak!
Mindenképpen érdemes felmérni a helyi kiállításokat, bárki találhat számára
érdekeset. Íme egy lista arról, én mit ajánlok!
Bár inkább humán beállítottságú vagyok, a nagy kedvencem a
természettudományi múzeum. A fantasztikus épületben akár hat-hét órát is
eltölthet az ember anélkül, hogy észrevenné, hogy elrepült az idő. A kiállításnak
két nagy erőssége van: a dinoszauruszok és az ősemberek.
Elképesztő dolog a hatalmas, több millió éves csontvázak
között, mellett, felett, alatt járkálni. Az egyik kedvenc termem az volt, amelyik
elmesélte, az 1800-as évek Belgiumában hogyan akadtak egy adag iguanodon-csontvázra
– imádtam „a történetben lenni” és együtt izgulni a bányászokkal, arról nem is
beszélve, hogy a csontvázak egy része még most is abban a testhelyzetben látható,
mint amelyikben kiásták őket.
A másik kedvencem az ősemberek terme, ahol a homo sapienshez
vezető evolúciós utat lehet végigjárni annak kitéréseivel és zsákutcáival. A
terem külön érdekessége, hogy az elődök maradványai mellett a feltételezett
külsejüket is látni lehet, méghozzá interaktív képernyők és 3D nyomtatóval
létrehozott életnagyságú szobrok révén!
Az ember tényleg órákat eltölthet ebben a kitűnő múzeumban,
amely nemcsak informatív, de interaktív, sőt néhol humoros is egyben. Kicsiknek
és felnőtteknek egyaránt csak ajánlani tudom!
(Tipp: a múzeum minden
hónap első szerdáján 13 órától ingyenesen látogatható!)
Brüsszel egyik leghíresebb kiállítása a szürrealista festő,
René Magritte műveit mutatja be, művészetének alakulását felvázolva. (Ha nem
tudnád, ki volt az a Magritte, akkor elmondom: az az ipse, aki lefestett egy
pipát, majd azt mondta rá, hogy „ez nem egy pipa”. Erről nekem mindig az jut
eszembe, hogy „a lírai én nem a költő”, amiről pedig, hogy „gondolta a fene”.)
A képek elgondolkodtatóak, néha szépek, néha pedig zavaróak.
(Tipp: ez a múzeum is
ingyenes a hónapok első szerdáján 13 óra után; ha pedig még nem vagy 26 éves,
mikor Brüsszelben jársz, érdemes beruháznod a 3 eurós csomagra, amely Magritte
mellett az „Oldmasters” és a „Fin-de-Siècle” kiállítást is magában foglalja.)
Brüsszel a híres képregényfalai mellett egy, a műfajról
szóló múzeummal is büszkélkedhet. Amennyiben érdekel, hogy jött létre a
képregény, tudni szeretnéd, milyen típusai vannak, szeretnél némi ihletet
kapni, hogy kitől és/vagy mit olvass, és tudsz angolul, franciául vagy
hollandul, nyugodtan keresd fel a Comic Strip Centert. A kiállítás nem volt
olyan interaktív, mint hittem, hogy lesz, de információval bőven ellátott, és
még néhány híres karakterrel, például Lucky Luke-kal, is pózolhattam, aki azóta a nagy kedvencem, hogy Terence Hill játszotta az egyik filmben.
Brüsszel egyik legérdekesebb épületében, az Old Englandban
található a hangszermúzeum. A több száz hangszert bemutató kiállítás gyűjtői
alapos munkát végeztek: a világ minden részéről szereztek eszközöket, egy
ingyenes audio guide-ra pedig feltöltötték a hozzájuk tartozó muzsikákat[1].
Szerintem kicsit túlzásba is vitték a gyűjtögetést: számtalan hangszerből
többet is kiállítottak, kissé repetitívvé téve az amúgy érdekes kiállítást. Párszor pedig jó lett volna, ha videókon mutatják be, hogyan működnek az összetettebb
és kevésbé ismert hangszerek, néhánynál ugyanis lehetetlen volt elképzelni,
hogyan kell őket megszólaltatni.
(Tipp: a hónap első
szerdájának délutánjára a MIM-et is beiktathatod, ami elég jó, tekintve, hogy amúgy
a kiállítás 10 euróba fáj.)
Egy interaktív kiállítás a mai Brüsszelről, amely azoknak lehet a legizgalmasabb, akik már egy ideje Brüsszelben élnek, vagy szeretnek idejárni.
Számtalan érdekességet összegyűjtöttek a fővárosról, az olyan fun factekkel
kezdve, mint hogy 8000 hektárnyi zöldterület van Brüsszelen belül, a különböző
városrészekről szóló hangulatvideókon át, néhány itt élő ember élettörténetéig.
Nekem a hangulatvideók tetszettek a legjobban: ráébresztettek, bár már lassan
nyolc hónapja élek itt, és több engem meglátogató „turistacsoportot”[2]
körbevezettem, Brüsszel tele van még ismeretlen apró csodákkal.
(Tipp: ez a múzeum
ellenben a hónap első vasárnapján egész nap ingyenes.)
Íme, egy másik informatív és interaktív múzeum, amely
Brüsszel történetét mutatja be. Bár a történelem sokakat nem hoz lázba, pláne,
ha nem is a magyarok története, érdemes ellátogatni ebbe a múzeumba. A BELvue
érdekesen tálalja az információkat, abszolút nem száraz, még a szám- és
arányalapú adatokat kézzelfoghatóvá teszi (például a belga sörfogyasztás
alakulását tök jól figyelemmel lehet követni;)).
(Tipp: ez a múzeum is
első vasárnaponként ingyenes.)
Oké, ezzel kicsit csalok, mert legalább annyira nevezhető
vidámparknak, mint múzeumnak. A Mini-Europe-nak ugyanis tagadhatatlanul az a
nagy vonzereje, hogy Európa nagy és híres épületeit tekintheti meg az ember egy
helyen – és úgy pózolhat velük, ahogy csak akar. A park azonban
információ-gazdag is: a kapunál kapott kis könyv révén sok mindent megtudhatunk az itt szereplő országokról, megcsodálhatjuk azok szép épületeit, később
interaktív játékok révén tesztelhetjük tudásunk, és még a hivatalos nemzeti
himnuszokat is meghallgathatjunk.
Ha azért jöttél Brüsszelbe, hogy minél többet tudj meg az
Európai Unióról, a mindig ingyenes Parlamentáriumban a helyed! Itt ugyanis mindent megtudhatsz az EU-ról, annak előtörténetétől
kezdve napjainkig. A képekkel, videókkal, idézetekkel, magyarázó ábrákkal,
játékokkal tarkított múzeum annyira informatív, hogy egyszerre nem is lehet
minden egyes részét befogadni, hacsak nem doppingolsz előtte.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése