Könyvbörze

Még mindig van vizsgám, szám szerint egy. Egy UV. Na, nem mintha megbuktam volna, ahhoz túúúl stréber vagyok, vállalom, de hármas lett, és az átlagom, az ösztöndíj és a szakirány meg egyéb marhaságok miatt nem hagyhatom annyiban. Bár így jobban belegondolva, a szakirányhoz nem kell, mert nem alaptárgy. Mindegy. A lényeg az, hogy egyes könyvekre még mindig csak csorgathatom a nyálam. Lássuk, mik ezek!

Diana Rowland: A démon jele
Még a Sparban néztem ki, mikor anyára vártam. Bele-bele olvasgattam, és a stílusa alapján jónak tűnik. A főhősnő is vagány, talpraesett, és nem nyávog (ami elsődleges szempont az utóbbi idők kissé hisztis főhősnői után). Legalábbis az alapján, amit olvastam. Az olyan egy-két oldal lehetett. Vagy csak egy. De a Moly.hu-n 84%, ez csak jó jel. De az biztos, hogy a démoné.

Benina: A boszorka fénye
„Boszorkánytörténet, hmmm...", ez volt az első gondolatom, mikor elolvastam a fülszöveg első néhány mondatát. A másik meg az, hogy kissé tartok ettől a könyvtől: a leírás alapján ugyanolyan sablonos, mint az összes többi fekete háttér+valamilyen kép=borítótípusú regény. Aztán megnéztem Molyon (90%), majd az egyik könyvfaló csaj blogján (5/5, illetve 5/6 pont), és talán mégis érdemes adni neki egy esélyt.

Kristine Cashore: A garabonc
Fantasy, de nem a "vámpírok, boszorkányok, démonvadászok császkálnak közöttünk"-fajta, hanem az, amelyikben úrnő és királyságok vannak. Meg szupererők. Hősnőnk például nyolc éves kora óta rendelkezik eggyel - melynek hála a kisujja begörbítésével meg tud ölni egy embert, ha akar. Vagy valami hasonló. Meg persze belebotlik a Jó Pasiba is, akinek szintén van valamilyen ereje... És titkok is kiderülnek. 87%-os, az idézetek alapján szimpatikus.

John Curran: Agatha Christie titkos jegyzetfüzetei
Ez egy Agatha Christie jegyzeteit rendszerező kötet, mely a zseniális krimiíró gondolatmenetét tartalmazza. Első kézből (illetve, jegyzetből) tudhatjuk meg, hogyan dolgozott a gyilkosságok és nyomozások királynője. Nekem kell! (Már csak írás szempontjából is... De van vagy négyezer forint.)

Kelly Armstrong: A szellemidéző
Főhősnőnk látja a szellemeket... De nem a Jesse de Silva-féle kedves (és dögös) szellemeket, hanem a visszataszító-ijesztőket, és ezt nem igazán tudja feldolgozni. Végül az őrültekházában köt ki, amiről azonban kiderül, hogy nem az, aminek látszik - és ő sem azért van ott, amiért hiszi... Az idézetek tetszenek, a történet állítólag fordulatos és izgalmas (meg egy kicsit rémisztő, de a Doctor Who-maraton után ki ijed már meg, ha-há...). Ráadásul a Molyon 97%-ot kapott. Az baromira magas. Azt hiszem, egyes számú jelölt.

Könyvek, amiket már olvastam, de úgyis megveszem a nyár folyamán (kivéve, ha nem lesz pénzem. Vagy ha ruhát kel vennem. Esetleg fülbevalót. Ne adj Isten, vonatjegyet.):

Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek
Megígértem a nővéremnek, hogy veszek neki újat, én meg elkérem tőle a szétesőfélben lévőt. De nem egészen én tehetek róla. Egy csomó sérülés már rajta volt, mikor megkaptam. Ugye, elhiszed? (Meg amúgy is szeretem ezt a könyvet. Olyan hangulatos. És Virginia Woolf is csípte volna. A Saját szoba alapján legalábbis biztos.)

Suzanne Collins: Futótűz
Miután rajongtam érte egy sort, azt hiszed, hiányozni fog a könyvtáramból? Hát azt nem. Már csak azért is, mert olvasás után napokig a hatása alatt álltam.

Stephenie Meyer: A burok
Vajon aki ilyet tud írni, minek pazarolja az idején az Újholdra? De most komolyan. Érthetetlen ez számomra.