2015. december 16., szerda

8 város, 8 nap, avagy olasz barangolásaim ősszel

Az egyik nem titkolt célom az EVS-sel, hogy annyit utazzak Olaszországban, amennyire fizikailag és anyagilag csak képes vagyok. Ahogy arról nagy lelkesen hírt adtam, Milánóban több napot is sikerült eltöltenem, de az elmúlt 3,5 hónapban nemcsak ezt a várost jártam be, hanem másik nyolcra is jutott egy-egy napom. Nem elég arra, hogy felületesen kiismerjek egy várost, de arra igen, hogy valamiféle képet tudjak alkotni a hangulatáról. (És az alapján ajánlani tudjam neked. Vagy nem).


Bolzano: két országban egy helyen
A Trentóban ügyködő önkéntesek unokatestvérei Bolzánóban húzzák az igát, és mivel a szervezetem szeret más szervezetekkel együtt programokat szervezni[1], vagyok annyira szerencsés[2], hogy már az első héten ide is eljutottam. Bolzano félig olasz, félig osztrák, ezért mindent duplán feliratoznak: olaszul és németül. Még a várostáblát is![3] Gondolom, ezek után nem lep meg, Bozen egyáltalán nem úgy néz ki, mint egy valamire való olasz város, sőt, a házai engem valahogyan Nyíregyháza belvárosára emlékeztetettek, azzal a halvány, de nem elhanyagolható különbséggel, hogy itt bizony mindenhol hegyek vannak a város körül, csinos kis zöld fákkal.
Ház + hegy
(szájbarágós képcím)
Templom Bolzánóban
(ma nem megy ez nekem)
Orvieto: középkori lovagregény
Az egyik kedvenc városkám a Rómához (vagy inkább Viterbóhoz) közeli Orvieto. Ez a hely egyszerűen gyönyörű, csodásan hangulatos, olyan, mintha egy középkori városba csöppentél volna (pláne, ha éppen szakad az eső, mint az én esetemben). Külön érdekessége, hogy egy időben annyira sokan éltek itt, hogy nem volt helye az embereknek, így kénytelenek voltak a föld alatt terjeszkedni… És ezeket a földalatti lakásokat még most is meg lehet nézni. (Olyanok, mint a barlangok, de az idegenvezető tud néhány érdekes dolgot mondani, például, hogy kik hogyan szegték meg a szabályokat, amikor a saját termüket vájták ki, vagy hol tartottak galambokat étkezés céljából.)

Látod a Duomót?

Középkor *.*
Bologna: barna és narancssárga
A spagetti városa valahogyan nem jött be, de legalább volt alkalmam megállapítani, hogy hát igen, Trento bizony szebb. Az egész barna és narancssárga, nagy és hangos, tele autókkal, és valahogyan hiányzik belőle az a plusz, amely Budapestet szerethetővé teszi annak ellenére, hogy az is nagy és hangos és koszos és tele van morgó emberekkel. Viszont azért Bolognában is vannak érdekes dolgok, például egy Neptunus-szökőkút vagy néhány nagy torony, amiket annak idején stratégiai okokból építettek (így akartak felvágni, hogy milyen menő a város) cirka száz másikkal egyetemben. Azonban az egész városból nem ez a kedvencem, hanem a főtéren, azaz a Piazza Maggiorén található Cattedraledi San Pietro. Az a templom valami lenyűgöző! Minden ablakban más és más stílusú ööö… berendezés, az egész annyira részlet gazdag, hogy órákat el lehet tölteni a böngészésével. A város másik nagy erénye, hogy először itt láttam Disney-boltot (és visítva bele is vetettem magam).
Neptun és testrészei
Ilyen egy igényes csoki- és marcipánbolt!
Grafiti
(szájbarágós felirat no. 3.)
Verona: az az erkély bizony rossz helyen van
Én nem hiszem el, hogy nem hallották meg Rómeó sóhajtozásait. Nem létezik, hogy senki sem ébredt fel rá. Az erkély ugyanis egy kis udvarban van, minden falhoz nagyon közel (én meg valahogy mindig úgy képzeltem, hogy egy hatalmas ház eldugott oldalában, ahol a kert olyan hosszan terül el, hogy senki meg nem látja, senki meg nem hallja Rómeót). Oké, tudom, hogy ez az erkély annyira valódi, mint a piacon árult lui vutton, de akkor is sértő, hogy a kitalálói nem gondoltak egy ilyen fontos részletre. Ráadásul már a levelek sincsenek ott! Pedig a Levelek Júliának c. film miatt ezt vártam, ehelyett egy grafitis falat meg néhány ocsmány lakatot kaptam.
A kedvenc veronai hidam!
Az a bizonyos rosszul lokalizált erkély
Ha megsimogatod ott, ahol a legfényesebb,
szerencsés leszel a szerelemben. 
Kissing William
Ezt leszámítva Verona gyönyörű, hangulatos, kicsit talán olyan, mint Prága, de lehet, hogy csak ezért mondom ezt, mert mindkettőben ősszel voltam, amikor a fák ezer színnel örvendeztetik meg az embert, és a folyó lelkesen tükrözi ezeket az élő kifestőket… A belvárosban pedig a veronai Colosseum látható… (És itt is van Disney-bolt!)
Colosseum Veronában
Random szép fal
Egyszerűen gyönyörű!
Padova: a legmenőbb „Hősök tere”
Az olasz egyetemváros az első pillanattól fogva elvarázsolt, bár azt kell mondjam, a kapcsolatunk nagyon optimálisan alakult, mert a) az ősz legnaposabb hétvégéjén vetett ide a sors b) rögtön találtam egy gyönyörű parkot, a Parco dell’Arenát, ahol megtölthettem a pocakom a túra előtt. Ráadásul Padovának nagyon jó a hangulata, pont olyan, amilyet szeretek (nagy, mégis otthonos, talán az egyetemisták miatt), még azzal együtt is, hogy bármelyik pillanatban elüthet az egyik őrült biciklis az ezer közül. Ráadásul itt van a világ legmenőbb „Hősök tere”: nagy, ovális szakaszon gyönyörködhetünk az olasz hősök és hírességek szobraiban a Prato della Vallén. A legjobb hely. Már szobrokkal. És persze a milánói Cimitero Monumentalét leszámítva.
Parco dell'Arena
Random szép híd
Prato della Valle
Prato della Valle 2.
(Milyen kreatívak vagyunk ma!)
Velence: nagy hype, kis élmény
Az emberiség körülbelül 98%-a imádja Velencét. Én a két százalékhoz tartozom. Oké, oké, nem volt rossz, a főtér nagyon tetszett a galambinvázióval együtt, meg néhány kis utcácska is megragadott, de a többi turista olyan szinten lerontotta az élményt, hogy bármelyik kevésbé túlmisztifikált város lekörözi ezt itt. Tudom, tudom, szörnyű vagyok. (De azért Velence is. Órákon át kerestünk egy olyan kis utcát, amiből egy normális pillantást vethetünk a híres Rialto-hídra, hogy aztán egy bazi nagy reklám várjon ott!)
Ha nem jönnél rá... tükröződés a vízben
Bizony.
("Earth without art is eh!")
Valahol azért ez a kép kicsit ijesztő is, ha jobban megnézed.
Én a mólón.
Csónakok.
(Most komolyan már. Meggie.)
Cím nélkül.
(Mindenkinek jobb így.)

No comment.

Pavia: a hamis híd helye
Pavia kicsit olyan, mint Trento: egy cuki olasz város. Van itt Castello, híres egyetem, olyan tornyok, mint Bolognában (csak itt menőbbek, mert papagájok röpködnek körülötte) és egy hamis híd. (Hogy lehet egy híd hamis? Nehezen, de ennek sikerült. Annak idején lerombolták az egyik híres – és nem valami szép – hídját, amit később kénytelenek voltak újraépíteni, ami sikerült is, csak pár méterrel odébb jött össze…). Emellett a közelben van egy nagyon szép monostor, a Certosa di Pavia, amelyet megnézhetsz, ha vonatozol egy megállót (és amiről nekem nem szóltak időben, így nem tudtam beiktatni, de kívülről észveszejtően gyönyörű!).

Castello
Ez annyira mesebeli szoborcsoport, hogy írni kell róla
Az egyetem
Szép erkélyek
Paviai Duomo
Hamis híd
Ez baromi szép volt élőben
Látod a papagájt?
Duomo belülről

[1] Csak négy „szer”…
[2] … öt.
[3] Bár a Bozen nevet nem ismételgetném örmények előtt, mert annyira nem jelent szépet az ő nyelvükön. Ne kérdezd, legyen elég annyi, hogyha az ellenségeddé szeretnél tenni egy csapat örmény lányt, mondd nekik, hogy Bozen!

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése