2016. március 10., csütörtök

Az önkéntes hét típusa, avagy miért is leszünk önkéntesek?

Önkéntesség: segítség, önzetlenség, szociális érzékenység, meg miegymás. Egy frászt. Az eddig tapasztalataim alapján nem ezek a tényezők motiválják az embert, amikor fogja magát meg a két bőröndjét, és kiköltözik egy vadidegen országba fél/egy évre. Lássuk, mi a hét legfőbb ok!

(Az alábbi bejegyzés eredményei egy egyáltalán nem reprezentatív felmérésen alapulnak, amelyet Trentóban és környékén követtem el, főleg EVS-esek és Jugendfreiwilligendienstesek körében.)

1. A Nyelvtanuló
Ha megkérdezel egy önkéntest, miért épp azt az országot választotta, ahol van, 86,5%-os eséllyel azt mondja majd, hogy a nyelv miatt. Na, ő a Nyelvtanuló, aki nagy lelkesedéssel vágott bele az egészbe, azzal az eltökélt vággyal, hogy egy év után bizony C1-es szinten tolja majd a nuova linguát. Csak aztán persze nem tanul semmit, mert jönnek a programok, a bulik, meg amúgy is, „de érdekes, hogy a fal itt szürke és nem fehér, sokkal inkább, mint a passato remoto, áh, minek is tanulom, pár hónap alatt úgyis minden magától rám ragad ugyebár”. (Fun fact: az InCo-nál dolgozva fel tudtam mérni, hogy minden olasz fiatal angol és/vagy német nyelvterületre akar menni. A németre vágyóknak még van is esélyük, de ha azt hiszed, hogy Anglia, Málta, Skócia, Írország meg Wales tele van meghirdetett helyekkel… hát, tévedsz.)

2. Az Utazó
Ha hétvégén valami programra hívod, mindig ugyanaz a válasz: sajnos nem lesz otthon. Aztán a Facebookon persze láthatod, hogy már megint bejárt egy várost, az sem baj, ha egyedül. Mindig újabb és újabb területeket fedez fel, te meg azon gondolkozol, hogyan van ennyi pénze és amúgy duplikálja a szabadnapjait, vagy mi van, hogy még nem fogyott ki belőlük?! (Fun fact: tökre nem meglepő, hogy ez a típus is eléggé nagy számban képviseli magát az önkéntesek körében. A Facebook meg az Instagram korában felértékelődött az utazás, és mikor tud valaki viszonylag olcsón világot látni, ha nem egy jó kis EVS közben?)
3. A Hivatásos[1]
Merő általánosságban az önkénteskedéshez, legalábbis az EVS keretein belül működő projektekhez, nem kell semmilyen iskolázottság, de azért vannak olyan projektek, amik igazán jól mutathatnak a megfelelő önéletrajzban. Erre épít a Hivatásos. Ő az a típus, aki nem az ország és/vagy a nyelv alapján kutatott az adatbázisban, hanem a végzettségéhez keresett hasznos tapasztalatot. Ő az, akit, ha megkérdezel, mit is keres is, azt válaszolja, hogy szociális munkásnak tanult, és azt akarja felmérni, milyen módszereket alkalmaznak itt a profik – mivel, hogyha azok jobbak az otthoninál, szeretné őket elterjeszteni később. (Fun fact: egy-egy ilyen válasz, ha eléggé tökösen adják elő, kisebbségi érzetet kelt benned. Oké, ez annyira mégsem fun fact…)

4. Aki A Szerelem Elől Fut
Megkérdezed, miért vágott bele az „egy évig alig térek haza” dologba, ő pedig fájdalmas arckifejezéssel azt válaszolja, a magánéleti problémái üldözték el otthonról. De hátha majd itt összeszedi magát. Az arckifejezéséből láthatod, hogy ez még nem jött össze neki. (Fun fact: az „utazz egy nagyot, és közben varázslatosan megoldódik az életed” bullshit. Néhány embernek bejött, de ahhoz az kellett, hogy utazás közben magát is feltérképezze, ne pedig heti 35-38 órát dolgozzon, és idegenekkel partizzon meg barátkozzon.)

5. Aki A Szerelem Után Fut
A négyes ellentéte az a szerencsés csillogószemű csodabogár, aki egy távkapcsolatot tett közelivé, amikor egy adott országban keresett csak projekteket. Hajrá, hajrá a későbbi párkapcsolat-összetartó tervekhez is! (Fun fact: láttam már példát arra, hogy összejön. ;) Ami azt illeti, az egyik főnököm német, a másik meg francia, mindketten olasz férjekkel…)

6. A Nem Tudom, Mit Kezdjek Az Életemmel
Ő a két lábon járó Gap Year, akinek kell egy kis idő ahhoz, hogy rájöjjön, mit is szeretne kezdeni magával. Jobb esetben ezt még egyetem előtt iktatja be, rosszabb esetben meg az én nevemet viseli. (Viccet félretéve: sokan vagyunk. Ez meg biztos annak a számlájára írható, hogy a „valósítsd meg az álmaidat!” üzenetet annyira aktívan sugározzák mindenhol és mindenkinek a nyugati kultúrában, hogy az ember szinte már-már nyomásként éli meg. Mármint, érted, ha van rá akár csak minimális esélyem, muszáj beteljesítenem a szenvedélyem. Csak előtte még meg kéne találnom.)



7. A Fiatal Német
Fiatal, és látszik rajta, hogy egy gazdagabb országból jött, ahol az átlagszülők is sokkal jobban tudják támogatni őt, mint a hazai átlagszülők. Emiatt azt hiszi, mindenki, aki nem Afrikában született, ugyanolyan helyzetben van, mint ő. Kicsit naiv és persze reményteli, tudja, hogy megválthatja a világot és minden fekete vagy fehér. Az egyetem szele még nem törte össze a rózsaszín világképét, de a felvételi procedúra már izgatja. Ja, igen, mert ebbe az egész „egy év távol a családomtól” dologba 18 évesen vágott bele, a szülei biztatására. (Fun fact: nem tudom, hogy csak az olaszoknak és a németeknek van olyan erős kapcsolata, hogy sok német fiatal itt köt ki, vagy mennek ők aztán mindenhova, de úgy hallottam, a németeknél általános trend gimi után kivenni egy évet, és megismerni egy másik országot.)


[1] Nem, nem úgy…

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése